Admin

Épp csak kijöttem az iskola elé, mikor megláttam hogy ő is itt van. A kerítésnek dőlve hallgatott zenét. Köszöntem neki és oda támaszkodtam mellé. 

Mióta vagy itt?- kérdeztem azt mondta már egy ideje... 

-És kire vársz?

 - Senkire csak úgy itt vagyok baj?

- Nem dehogyis csak kérdeztem...

- Mindjárt éjfél- mondta 

- Tudom.. 

- És te kire vársz? 

- Barátnőm itt hagyott pedig ő rángatott el...

* leültünk a lépcsőre

-mit hallgatsz?

*ideadta a fél fülhallgatóját

- ez jó szám ezt szeretem

*elmosolyodott

- nem is ismered mi?

- Hát öhm.....nem

* mindketten felröhögtünk 

Aztán valami olyan történt amire nem számítottam... először csak átkarolt, aztán maga felé fordított és várt. Várta , hogy mit reagálok aztán...aztán megcsókolt, még most is alig fogom fel. Ott álltunk szétfagyva, petárda zajjal és tüzijátékkal körülvéve. Egyszerűen csodálatos volt.